Kedves leendő olvasók

a nagy "blogmániára" való tekintettel úgy gondoltam én is megpróbálkozom eggyel. Remélem lesznek majd olyan gondolatok, ötletek, vagy épp világkép, ami tetszésére válik. Történelmi és aktuális írásaim is lesznek minden bizonnyal, vagy pusztán ráirányítanám a kedves olvasót egy nálam megfelelőbb és avatottabb személy írására.

Nem is rabolnám tovább a szót és első bejegyzésemet Pósa Lajos versével zárnám:

Pósa Lajos: Magyar vagyok

Magyar vagyok, magyar; magyarnak születtem,
Magyar nótát dalolt a dajka felettem,
Magyarul tanított imádkozni anyám
És szeretni téged, gyönyörű szép hazám!

Lerajzolta képed szívem közepébe;
Beírta nevedet a lelkem mélyébe,
Áldja meg az Isten a keze vonását!
Áldja meg, áldja meg magyarok hazáját!

Széles e világnak fénye, gazdagsága
El nem csábít innen idegen országba.
Aki magyar, nem tud sehol boldog lenni!
Szép Magyarországot nem pótolja semmi!

Magyarnak születtem, magyar is maradok,
A hazáért élek, ha kell meg is halok!
Ringó bölcsőm fáját magyar föld termette,
Koporsóm fáját is magyar föld növelje.